Arculatváltás az emberi zsírsejteknél 
Még nem is integethetünk olyan távolról 2009-nek, mikor is kutatók bejelentést tettek a barna zsírról. Azelőtt oly könnyű volt leírni az emberi zsírsejteket, mint mára főként fenyegetést jelentő raktárakat, az elhízás eszközeit, a hozzá kapcsolható betegségekről nem is beszélve (persze a teljes valóság nem ilyen egyszerű még a fehér zsírsejtekkel kapcsolatban sem). Aztán jött a barna zsír és minden megváltozott: íme egy zsír, mely a hőtermelésben játszik szerepet, így éppenséggel az energia felhasználásban segít, nem a raktározásban.


Az új zsírsejtet barátunknak fogjuk hívni 
A Cell tudományos folyóirat 2012. július 12-én új zsírsejtről számolhatott be. Dr. Bruce Spiegelman vezette kutatócsoport bézs zsírként említi azokat a borsó nagyságú zsírdepókat, melyek a felnőtt ember bőre alatt a kulcscsont közelében és a gerinc mentén fedezhetők fel. Harmadik típusú zsírsejt létezését már korábban is gyanították, azonban a Spiegelman vezette csapat volt az első, aki izolálta a teljesen egyedi genetikai profillal bíró "új" zsírsejtet. De nem csak genetikai profilja, hanem funkciója is eltér a energiaraktározó fehér zsírsejtekétől. Egyedivé mégis talán azt teszi, hogy működését éppen az izomsejtek által kibocsátott egyik hormon szabályozza.

A három zsírsejt, fehér, barna, és bézs, igencsak eltérő  A fehér zsír a jól ismert energiaraktár - ma, mikor már nincs igazán szükségünk a téli energiaraktárakra szeretnénk tőle megszabadulni. A barna zsírban elsősorban a következő szerencsések bővelkednek: apró emlősök és csecsemőink. - szeretnénk, ha nekünk is több lenne belőlük, hiszen a mitokondriumban bővelkedő sejtek a hőtermelésben vesznek részt, így éppen energia falók, mintsem raktározók. Bézs zsír - Úgy tűnik, a felnőtt ember is rendelkezik vele, azonban számunkra hasznos működéséhez egy, az izomsejtek által kibocsátott hormonra van szükség.

 
Mind a barna, mind az újonnan felfedezett bézs zsír rendelkezik csodás energiafelhasználó tulajdonsággal a magas mitokondrium számnak köszönhetően, egy különbség mégis van. A felnőttek szervezetében is jelenlévő bézs zsír sajnos nem képes önmagában beindítani az energiafelhasználó folyamatot, mivel szűkében van egy UCP1 névre hallgató proteinnek, mely éppen azt a jelzést adná a mitokondriumnak: termelj hőt.
"Csend honol" tehát a bézs zsír belsejében, mindaddig, míg meg nem érkezik egy hormon, az irizin, ekkor a bézs zsír a barnáéhoz hasonló hatékonysággal képes hőt termelni, energiát égetni. Az irizin izommunka során szabadul fel és úgy tűnik, a bézs zsír aktiválása mellett képes a fehér zsírt barnává varázsolni.


Spiegelman azt mondja, az irizin képes a fehér zsírsejtet stimulálni, méghozzá bézs zsír termelésére. Mintha egy csodaszerre találtunk volna vagy éppen a természet jutalmára, mely azt mondja: ha izommunkával irizint állítasz elő, én duplán megjutalmazlak, nem csak az izommunka közvetlen előnyeit élvezheted, de segítek leépíteni a csúf fehérzsír raktárakat is.
Spiegelman nem csak a lírát, hanem egyéb lehetőséget is lát az irizinben. A kutatásokat finanszírozó Dana-Farber licenszet kötött a felfedezésekre, s készülőben van az irizin, mely új fegyver lesz az elhízás és a diabétesz elleni küzdelemben.
Ha irizint nyalogatsz még csak izommunka sem kell majd! Jó, persze a helyzet nem ilyen sarkított, hiszen lehet egyszerre edzeni és hozzá irizinnel felturbózni a folyamatot...