Reggel felkelsz, s megkérdezed a génjeidet:
- Mit akartok ma enni?
- A szokásosat! - felelik - Egyharmad rész fehérjét, egyharmad rész szénhidrátot, egyharmad rész zsiradékot.
A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) biológusai éppen ezt a feleletet olvasták ki génműködésünkből, éppen ez a menü segítene a legtöbb életmódból adódó betegség elkerüléséhez.
Az NTNU kutatói nem a szokásos módon vizsgálták az egyes étrendek hatását, ők arra voltak kíváncsiak, hogy a génexpresszióra, azaz génkifejeződésre milyen hatással van az adott menü.
Vigyázat tudományos!
Génkifejeződés: a genetikai anyag különböző tulajdonságok formájában történő megnyilvánulása a szervezetben. A gén DNS-szekvenciájából származó információk - anyag formában, például fehérjemolekulák segítségével - lefordítódnak, hogy később a sejtjeink struktúráját, funkcióját szabályozzák.
Végy egy tipikus norvég menüt és máris közelebb kerülsz a legtöbb tipikus életmód-betegséghez!
A tipikus norvég fogások többsége nagyjából 65% szénhidrátot tartalmaz. Hogyan elemezné egy genetikus ezt az étrendet? "A gének nagy csoportja túlórában dolgozik" - feleli Berit Johansen professzorasszony. "Nem csak azokat a géneket érinti, melyek gyulladásos állapotot okoznak a testben, hanem azokat is, melyek összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri, valamint néhány rákos megbetegedés kialakulásával, a demenciával, vagy a II. típusú diabétesszel - vagyis az összes életmódból adódó megbetegedéssel."
Valójában még csak most kezdik megérteni...
Számos tudományos tanács hallható, olvasható a helyes táplálkozásról. Ezek valamilyen szinten tudományos alátámasztás nyertek. Mégis a kutatók igazán csak most kezdik megismerni a táplálkozási szokások, az emésztés, valamint az egészség és immunrendszer kapcsolatát. Így most már nem csak azt tudják majd megmondani, hogy melyek az egészséges ételek, hanem azt is, hogy valójában miért.
40% szénhidrát a limit
Mind az alacsony szénhidráttartalmú diéta, mind a magas szénhidrát diéta rossz, - állítja Johansen professzorasszony - de az alacsony szénhidráttartalmú diéta még közelebb áll a megfelelőhöz. Étkezésünkben nem lehet több a szénhidrát aránya 1/3-nál, különben a gének olyan stimulációt kapnak, mely gyulladásos állapotot idéz elő. Ehhez kell tartanunk magunkat minden egyes étkezés során! A felső határt a következő szabály jelenti: az összes elfogyasztott kalóriának legfeljebb 40%-át jelentsék a szénhidrátok.
Mire számíthatsz?
Az a bizonyos gyulladásos állapot nem olyan, mint amit betegségként, fájdalomként tapasztalsz. Sokkal inkább hasonlít egy gyenge influenzához. A bőröd kissé vörösebb, a tested több vizet tárol, melegséget érzel, és mentálisan sem állsz igazán a toppon.
Túl sok szénhidrát - úgy védekezünk, mint a vírusos támadások idején.
A kutatók próbáltak minél alaposabban eljárni felmérésük során. Harminckét enyhén túlsúlyos ember vett részt a kísérletben. Diétájuk 6 naponta változott: hat nap magas, 65%-os szénhidrátot tartalmazó diéta, azután 6 nap átlagos táplálkozás, majd 6 nap csökkentett szénhidrát tartalmú diéta, melynél már csak fele annyi szénhidrátot fogyasztottak a résztvevők. Ebben a rendszerben az egyes diéták hatását ugyanazon a személyen mérhették össze a kutatók. Arra is ügyeltek, hogy a különböző diétákban egyforma mennyiségben szerepeljenek omega-3 és omega-6 zsírsavak. Így akarták kizárni, hogy a mért változások a zsírsavakra legyenek visszavezethetők.
Magas szénhidrát tartalmú diéta mellett nem csak a gyulladást okozó gének esetében figyelhető meg túlzott aktivitás, hanem a II. típusú diabétesszel, a szív- és érrendszeri betegséggel, az Alzheimer kórral, valamint néhány daganatos megbetegedéssel összefüggésbe hozható gének esetében is. "Nem az a következtetésünk, hogy elkerülhető, vagy késleltethető az Alzheimer kór megfelelő étkezés mellett, de úgy tűnik, hogy a folyamat kapcsolatban áll az elfogyasztott szénhidrát mennyiségével." - mondja Berit Johansen. Ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk, a testünket tulajdonképpen reakcióra serkentjük: az immunrendszer mobilizálódik, éppen úgy, mintha vírus támadta volna meg.
A gének azonnal reagálnak. De a helyzet nem olyan egyszerű, mint azt legtöbben gondolnák - nem csak a vércukorszint szabályzásról szól a játék. A kulcsot inkább az inzulinkibocsátás másodlagos hatása adja, mely számos mechanizmust indít be. Johansen professzor szerint még az sem számít elsődleges fontossággal, hogy a többlet szénhidrát miből származik, cukrokból, krumpliból, rizsből, vagy fehérkenyérből.
Géndiéta - Berit Johansen professzor javaslatai alapján:
1. Ne kerüld el teljesen a szénhidrátokat. A fehérjén és zsíron megalapozott táplálkozás éppen ugyanúgy rossz, mint a túl sok szénhidrát. A cél a helyes arány megtalálása!
2. A nap során tartsunk 6 kisebb étkezést, mindegyik tartalmazzon szénhidrátot, fehérjét és zsírt!
3. Ne hagyd ki a reggelit, ne hagyd ki az ebédet!
4. Az ételek összeállítása legyen: 1/3 rész szénhidrát, 1/3 rész fehérje, 1/3 rész zsiradék! Ez a gyulladásos állapotok elkerülésére megfelelő recept, valamint segít abban, hogy a legtöbb krónikus betegséget okozó gén működése ne forduljon túlzott aktivitásba.
5. Mindössze hat nap alatt megváltoztatható a káros génexpresszió! Ha túl sok szénhidrátot ettél eddig, válts, s már 6 nap után a génműködés egészségesebb körülményeket teremt.
6. Igaz, hogy a változás gyors, de ha valóban úgy akarsz élni, hogy az az egészségedet szolgálja, akkor az új életvitelt meg kell tartanod. A megfelelő diétát hosszú távra kell tervezned!
7. Akkor mostantól kalóriát kell számolni, ételadagokat mérni? Természetesen lehetsz ennyire profi a táplálkozásban. Azért van néhány fogás, mellyel mérés nélkül közelebb kerülhetsz a "géndiéta" céljához: csökkentsd az olyan zöldségek arányát táplálkozásodban, mint amilyen például a krumpli, a fehér kenyeret helyettesítsd magas kiőrlésűvel. Ezenkívül minden étkezésbe kerüljön fehérje és zsiradék, a reggelitől kezdve a vacsoráig.
8. A saláta fogásaink szintén tartalmaznak szénhidrátokat - ezt sokan elfelejtik. A zöldsalátákat nyugodtan választhatjuk, ezekből rengeteget kellene enni, hogy szénhidrát szinten aggodalomra adjanak okot, s ha már a norvégoknál tartunk: a salátában a krumplit jobb például brokkolira cserélni.
9. Gyümölcseinkre is figyelnünk kell. A "géndiétában" nem állja meg önmagában a helyét a mondás: egyél sok-sok gyümölcsöt. Egy időben ne fogyasszunk a magas glikémiás indexű gyümölcsökből túl sokat! A változatosság segíthet.
10. Készítsünk magunk igazi önteteket a boltiak helyett, fogyasszunk halolajat! Az olajfogyasztás során azért nem szabad elfelejtenünk, hogy az olajak tartalmazzák arányaiban a legtöbb kalóriát! Ne fogyasszunk túl sok állati eredetű telített zsiradékot, részesítsük inkább előnyben a telítetlen növényi és a többszörösen telítettlen tengeri (állati) eredetű zsírokat!
A fiatalság forrása...
Johansen professzorasszony és csapata izgatottan figyelte a táplálkozás és génműködés összetett kapcsolatát. S nem csak azt látták, hogy a kiegyensúlyozott összetételű diéta mellett alacsonyabb a krónikus betegségekkel összefüggésbe hozható géntevékenység, hanem egy különös gén aktivitása is megváltozott ekkor. Ezt a gént a szakirodalom gyakran a fiatalság génjének nevezi.
"Valójában azért nem botlottunk a fiatalság forrásába" - mosolyog Johansen, de azért örül, hogy lépésről, lépésre haladnak azoknak a mechanizmusoknak feltárásában, melyek az életmódból adódó egészségügyi problémákkal kapcsolatba hozhatók.
2011. 09. 24.
sciencedaily
Image: Simon Howden / FreeDigitalPhotos.net
Image: scottchan / FreeDigitalPhotos.net
Image: Ambro / FreeDigitalPhotos.net