Görkorcsolyázás és egészség
Fittségünk, egészségünk szempontjából a görkorcsolyázás jó lehetőség
arra, hogy élményekben gazdag kikapcsolódást nyújtson, fokozva a
stresszel szembeni ellenálló-képességünket. Nagy előnye, hogy szabad
levegőn végezhető, és miközben mozgunk, eljuthatunk vele valahová.
Egyre többen vannak, akik sikeresen
tudják beilleszteni ezt a
mozgásformát a mindennapjaikba, például görivel járnak a munkahelyükre,
bemelegítő és levezető edzésnek használják a fitneszóra előtt, illetve
után, esti közös mozgás a családdal, éjszakai kikapcsolódás a
barátokkal.
A kellően intenzív testmozgás serkenti a vérkeringést, a légzőrendszert
és az immunrendszert, így fokozva egészségünket, ellenálló-képességünket.
Ha a kezdeti tapasztalatok és a jótékony utóhatások rendszeres
görizésre ösztökélnek, fokozatosan haladunk mind a terhelés, mind a
technikai elemek elsajátítása tekintetében, akkor edzettebbé és
egészségesebbek válhatunk. Aki egyszer átadja magát a gördülés örömének,
az hamar beleszeret. Mozgása a gyakorlás révén látványos fejlődésen
megy keresztül, és a kezdeti nehézségek is hamar megtérülnek, a
befektetett munka meghozza gyümölcsét: a megnövekedett önbizalmat és a
könnyed mozgás örömét.
A rendszeres görkorcsolyázás hatása a kondícionális képességekre
Kezdetben sokkal fárasztóbbnak éljük meg a görkorcsolyázást, hisz
mozgásunk még nem kellően koordinált, még több izmot használunk, mint
amire szükség lenne, idővel azonban koordináltabb lesz a mozgás, és
célszerűbb lesz az izmok használata is.
A görkorcsolyázás a jégkorcsolyázáshoz hasonlóan elsősorban a láb
izmait (vádli, comb), valamint a farizmot dolgoztatja meg. Emellett a
bonyolultabb mozdulatokhoz szükséges kar- és törzsmunka megdolgoztatja
a váll és a has, valamint a hát izmait is. A terhelés jellege helyes
technika esetén dinamikus, mert az antagonista izmoknak mindig van
lehetőségük az átmeneti ellazulásra.
Heti 3X1 óra folyamatos, megfelelő intenzitású korcsolyázás jótékonyan
hat az állóképességre. A váltakozó intenzitású terhelés (például
fogócska, görhokizás, oktatási óra ügyességi feladatai) eredményeképp
felnőtt korban is fejleszthetők, szinten tarthatók a kondicionális
képességek.
A görkorcsolyázás története akár ezer évre is visszanyúlhat, amikor is
a jégkorcsolyázás szerelmeseinek a nem téli időszakban olyannyira
hiányzott kedvenc kedvtelésük, hogy a maguk eszkábálta lábra csatolható
fapapucsot fából faragott kerékkel látták el, és így vágtak neki − ki
tudja milyen útviszonyokon − az első kalandorok ennek az igen szép,
kihívásokkal teli sportmozgásnak.
Az 1700-as évekből maradtak fenn a legkorábbi tárgyi bizonyítékok és az
első hitelt érdemlő leírások arról, hogy valaki görkorcsolyát készített
és használt. Ennyit a hőskorról.
A 19. század végén komoly fellendülés történt: elkezdték ipari
méretekben gyártani a görkorcsolyákat. Elsősorban Nyugat-Európában és
Amerikában virágzott a görkorcsolyázás mint hobbi.
Az igazi nagy áttörés az 1960-as években, Amerikában kezdődött. A
nagyvárosok betonrengetegében gyors haladást, felszabadultságot,
könnyed életérzést, kikapcsolódást nyújtott a városlakóknak. Az
egysoros görkorcsolya megjelenése, majd olyan technikai újítások, mint
az öntött műanyagcipő, valamint a korábbi fa és fém kerekeket felváltó
műanyag maggal rendelkező poliuretán keverékű futófelülettel ellátott
kerekek kitermelték a tömeges igényt, ezzel útjára indítva az igazi
tömeggyártást. Így az 1980-as évektől kezdve széles körűen
elterjedhetett a görkorcsolyázás, utat nyitva mind a versenyzés, mind
pedig a korizást hobbiszerűen űzők számára (1993-ban Az Egyesült
Államokban 20 millió pár, míg Európában 5 millió pár görkorcsolyát
értékesítettek).
|
Akik komolyan gondolják…
Számos továbbfejlődési lehetőség kínálkozik a görkorcsolyasport világában is.
Azoknak, akik görkorcsolyázási tudásukat olyannyira tovább kívánják fejleszteni, hogy szívesen belekóstolnának a versenysportba, vagy kipróbálnák magukat egy haladóbb szinten is, azoknak azt ajánlom, hogy keressék a lehetőségeket: induljanak el utcai görkori versenyeken, diákolimpiákon, járjanak kiépített görkorcsolya parkokba, keressenek görhoki csapatot maguknak.
Mire ügyeljünk görkorcsolya vásárlása esetén?
- Először is ne vegyünk olyat, ami nem gumikerekű!
- Ügyeljünk rá, hogy a méret megfelelő legyen (max. 1-1,5 számmal nagyobb a lábunknál).
- A célnak megfelelő görit vegyünk. Ha kezdők vagyunk, illetve nincs különösebb célunk vele, akkor fitnesz görkorit válasszunk (ez az, amiből a boltban is a legtöbbet kínálják), ha trükközni szeretnénk, akkor agresszív vagy street görit illik venni, ha görhokizni óhajtunk, akkor görhokira alkalmas görit, ha pedig gyorsasági versenyeken fogunk indulni, akkor gyorsasági versenygörkorit. Természetesen, minél speciálisabb görit veszünk, annál többet is kell érte áldoznunk anyagilag.
Nyilván akkor érdemes egy jó minőségű korcsolyába befektetni, ha már valószínűleg nem nő a lábunk.
Balesetmegelőzés
A balesetek nagyrészt megelőzhetők, ha pár alapelvre odafigyelünk.
- Mindig használjunk védőfelszerelést! A legfontosabb a csukló- és a térdvédő, de kezdők esetén a könyökvédő és a bukósisak is ajánlott.
- Fontos a kellő óvatossággal megválasztott haladási sebesség. A görivel való gyors megállással még a haladóknak is meggyűlik a bajuk, ugyanis inkább lassításról beszélhetünk, mintsem azonnali megállásról. Ha az út jól belátható, folyamatos és kiváló minőségű aszfalton haladunk, csak akkor gyorsítsunk fel, máskülönben inkább kerüljük a nagy sebességet, mert az úthibák, járda fel- és lehajtók, valamint a kocsibejárón hirtelen feltűnő gépkocsik komoly veszélyt rejthetnek magukban.

- Kerüljük az autóutakat, inkább a kijelölt bicikli úton görizzünk, vagy ha az nincs, akkor a járdán, kellő odafigyeléssel a gyalogosokra. A görkorcsolyázás esetén a sí-szabály a mérvadó: aki hátulról jön, annak kell figyelnie.
- A járdára való fellépés, illetve felhajtás nem szokott olyan nagy problémát okozni, ezzel szemben a lehajtás és a lendületből való lelépés már igen. A problémát az szokta jelenteni, hogy a lehajtó hirtelen meredek lesz, és ha nem vagyunk gyakorlottak a testsúly gyors előrehelyezésében, akkor kimegy a lábunk, ami egyrészt fáj, másrészt kellemetlen, főképp, ha a forgalom is miattunk kénytelen megállni.
- A lelépés akkor jelent gondot, ha az úttest azon része, ahová lelépünk, nem egyenletes (göröngyös, hullámos), vagy éppen tőlünk előrefelé lejt. Míg az első esetben megakad a görink, addig a másodikban megint esélyes, hogy kiszalad alólunk.
- További veszélyt jelentenek a kavicsos, repedéssel teli tűzdelt, valamint a felpúpozódott aszfaltos útszakaszok. Könnyen megakadnak a kerekek és ha nem állunk a helyzet magaslatán, akkor egy pillanat múlva már a görin sem …
- Ha sokat görkorcsolyáztunk és a fáradtság első jeleit észleljük, ne akarjunk ilyen állapotban már újat, rizikósat gyakorolni.
- Kerüljük a túlzott önbizalmat, ne akarjuk felvágni mások előtt olyan trükkel, amiben még nekünk sincs kellő rutinunk, mert túl nagy árat fizetünk érte, ha agyrázkódással kórházba kerülünk.
- Ha kezdők vagyunk, és társaink csupa jóindulatból, a nagyobb sebesség és élvezet kedvéért minket tolni, húzni vagy éppen körbe forgatni készülnek, inkább beszéljük le őket róla, mert könnyebben elvesztjük az egyensúlyunkat, sokkal ügyetlenebbül esünk, mint akik már rutinosabbak.
- Nem ajánlott fülhallgatóval közlekedni, mert miközben élvezzük a zenét, nem biztos, hogy meghallunk olyan ingereket, amelyek valamilyen veszélyre hívnák fel a figyelmünket.
Győződjünk meg az alábbiakról, mielőtt elindulnánk görkorcsolyázni:
1. Megfelelő-e a görkorcsolyánk mérete?
2. A fűzője, csatja használható-e?
3. Megfelelőek-e a kerekek és nincsenek-e kilazulva a keréktartó csavarok.
A görkorcsolya mérete akkor megfelelő, ha nem ütköznek fel a lábujjaink, a korcsolya orra és a lábujjaink között van kb. 1 cm (1-1,5 méret maximum). Ha ez jóval több, akkor bizony nagy ránk a cipő.
A fűző esetében csak az az apró kellemetlenség szokott előfordulni, hogy a pályán szakad el. A csatok pedig vagy használat közben szoktak megsérülni (célszerű utána ellenőrizni), vagy szállítás közben (érdemes becsatolni, mintha lábon lenne).
A görkorcsolya kerekei még szakértő használat mellett is egyenetlenül kopnak. A kerekek belső fele, valamint az utolsó kerék kopása fokozottabb. Ezért rendszeres karbantartásra szorul a sportszerünk. Ha úgy ítéljük meg, hogy a kerekek aszimmetriája már jelentős, akkor egy imbuszkulcs segítségével lazítsuk ki a keréktartó csavarokat, majd emeljük ki a kerekeket. Vigyázzunk, hogy a kerékpozíciót állító kis műanyag kütyük ne vesszenek el. A kerekek visszatétele előtt töröljük le a csapágyak oldalán megtapadt port és szöszt, majd a következő rend szerint helyezzük vissza őket: a kopott kerékoldalak legyenek a külső részen, valamint cseréljük át a kerekek sorrendjét: az elsőt a harmadikkal, a másodikat a negyedikkel. Természetesen ezt felül lehet bírálni egyéni belátás alapján; a fenti a tipikus szisztéma.
A kerékcsavarokat annyira húzzuk meg, hogy ne szoruljon meg a kerék. Érdemes görizés előtt ellenőrizni, hogy nincs-e kilazulva, mert ha letekeredik, akkor kieshet menet közben. Ha már megtörtént a baj, akkor sportszervízben kaphatók pótalkatrészek.
Itt kell, hogy megemlítsem a fékként szolgáló gumitörzs eltávolítását is. Akik már haladóbb szinten vannak, azokat bizonyára zavarja, hogy kanyarodáskor leér a fék. Az eltávolítás csak annyiban problémás, hogy az utolsó keréktartó csavarhoz kapcsolódik, ami e funkció miatt hosszabb, mint a többi. Tehát, ha leszedtük a féket és visszacsavartuk a csavart, akkor az lötyögni fog. Ezt elkerülendő érdemes beszerezni normál tartócsavarból egy pluszt (vannak görik, amikhez eleve adnak).
További nehézséget jelenthetnek a túl kicsire kopott kerekek, mert jobban csúsznak. Amikor már nagyon el vannak kopva, ki-kitöredeznek belőle a gumidarabok, szintén utálatos dolog. Sajnos ekkor már nagyon érett a helyzet egy komplett kerékszett cseréjére (persze, aki ügyes, tud szerezni egy kereket is, csakhogy ez inkább átmeneti megoldás, amivel időt nyerhetünk, mintsem hosszú távú).
Készítsünk útitervet!
Ha rászántuk magukat, hogy rendszeresen görivel fogjuk elérni az úticélunkat (például a munkahelyünket), akkor készítsünk útitervet, vagyis tervezzük meg minél gondosabban az útvonalunkat, ügyelve az alábbiakra: terepviszonyok (kívánatos egyenletes és kavicsmentes sík aszfalt, viszonylag kis emelkedőkkel és lejtőkkel), légszennyezettség, zaj, forgalom.
Írta:
Kertész Ákos
Gör- és jégkorcsolya edző
Elérhetőség: 06/70-259-03-21
Maradj gördülékeny velünk…
Figyelmetekbe ajánljuk Ákos Budapesten meghirdetett júliusi görkorcsolya és gördülő sportok táborát elsősorban gyerekek részére, de a foglakozások után az esti órákban felnőttek is csatlakozhatnak.